FUSS A TÖRTÉNELMEN ÁT
A Szabadkai Félmaraton jól ismert szlogenjét a szervezet tagja, Žika Savin találta ki.
A szlogen összeköti a szabadkai futást azokkal a szépségekkel, amelyek Szabadkán az építészet, az épületek, a kulturális és történelmi örökség formájában találhatók.
A fuss a történelmen át szlogen szorosan kapcsolódik a szecesszió építészeti stílusához is, amelynek köszönhetően Szabadka egyike azon kevés városnak Szerbiában és a környéken, amely büszkélkedhet az építőművészet e fajtájával.
A szecesszió Szabadkán
Ausztriában bécsi szecesszió néven volt ismert, Németországban Jugendstilként, Franciaországban és Belgiumban art nouveau-ként, Angliában Modern Style-ként, Olaszországban virágos stílusként, az Osztrák–Magyar Monarchia területén pedig szecesszióként
A XIX. és a XX. század fordulóján a művészet, a tudomány és az élet területén Európában zajló pezsgés Budapesten keresztül Szabadkára is eljutott – a két város akkor ugyanabban az államban volt. A béke és a gazdasági fellendülés időszaka volt ez, amikor Szabadka teljes építkezési lendületben állt. Az Európából érkező változások lassan az itteni építészetbe is beszivárogtak, majd két irányban, két áramlatban fejlődtek tovább. Míg az egyik áramlat európai központok – München, Bécs, Párizs és London – felé fordult, a másik, uralkodóbb a nemzeti, magyar szecesszió felé. Bár az európai irányzat a számosabb, a magyar változat – mindössze néhány példával, de a helyszín, a méret és a rendeltetés szempontjából kivételesekkel – uralja a várost, és hozzájárul ahhoz, hogy Szabadka a szecesszió városa nevet viselje. Ezek természetesen a Városháza, a Zsinagóga, a Raichle-palota, a bankok…
A magyar avantgárd művészek európai kollégáik példáját követve úgy vélték, hogy az ipari fejlődés minden szép elpusztításához vezet, ezért a művészetet be kell vinni a mindennapi életbe, a népi építészetre és a hagyományra támaszkodva, helyi anyagok felhasználásával. A nemzeti sajátosságokat keresve, a népi alkotást és a népi építészetet tanulmányozva a szecesszió magyar változata jellegzetes és felismerhető építészeti nyelvet teremtett.
A helyi építészek minden tudása, képessége, ismerete és utazása mellett is csak a budapesti vagy más városokból érkező alkotók bevonása hozta el a nagyváros szellemét és az új áramlatokat Szabadka építészetébe. Itt említést érdemel a Komor Marcell–Jakab Dezső páros, Raichle Ferenc, a Vágó fivérek, Vadász Pál, de azok a helyi építészek is, akik ezt magukévá tették, mint Titus Mačković vagy Salga Mátyás.
A szabadkaiak nagy vágya és az építők, művészek és mesteremberek nagy ihlete, akik számos szecessziós épületet emeltek, olyan alkotásokat hozott létre Szabadkán és a közeli Palicson, amelyek egy évszázad múltán is ugyanolyan szépek, vonzók és izgalmasak.
A Városháza
Szabadság tér 1.
A Szabadkai Félmaraton rajt- és célzónája a Városháza előtti platón található. A Városháza pedig sok mindenben egyedülálló és híres. Sok európai várostól eltérően Szabadka központját nem katedrális vagy templom uralja, hanem a Városháza. Elhelyezkedésével, méreteivel és a magyar szecesszió cifra építészetével a Városháza a város meghatározó pontjává, központjává és jelképévé vált.
1908 és 1910 között épült, a belső tér berendezése pedig 1912-ben készült el. Csaknem 6000 m² területet foglal el, 16 000 m² hasznos alapterülettel. A torony 76 méter magas, a kilátó 45,5 méteres magasságban van, és felejthetetlen kilátás nyílik onnan Szabadkára és környékére. A Városházát Komor Marcell és Jakab Dezső, ismert budapesti építészek tervezték.
Szimmetrikus alaprajza van, négy belső udvarral és négy bejárattal. Az északi oldalon, ahol a szépen rendezett park és a Kék szökőkút található, előcsarnok áll márvány díszlépcsővel, amely az első, reprezentatív emeletre vezet. Itt három tanácsterem van: a Zöld és a Sárga, amelyeket a főispán és a polgármester használt, valamint a harmadik, központi, legnagyobb és legszebb – a díszes Nagy tanácsterem, amely a Városháza szíve. Ezt a közgyűlés üléseire, koncertekre, esküvőkre és fontos összejövetelekre használják. Tizenhat pompás, vibráló színű ólomüveg ablak található itt, amelyek Róth Miksa és Nagy Sándor festő alkotásai; utóbbi az oldalsó ablakok szerzője, amelyeket kivételes műalkotásnak tartanak.
A kor igényeihez igazodva korszerűen kialakított Városháza ma is számos városi igényt szolgál ki. Jelenleg itt található a polgármesteri kabinet, a városi közigazgatás és a városi szolgálatok, a Történelmi Levéltár, gyógyszertár, üzletek… A funkcionalitás és a korszerűség, valamint a különböző művészeti ágak – az építészet, a festészet és az iparművészet – szintézise valószínűleg ennek az épületnek a legnagyobb értéke, ami viszont a látogatók lélegzetét elállítja, az minden bizonnyal a gazdag ornamentika.
A szecesszió díszítőkedvét itt a magyar folklór romantikus hangvétele gazdagítja, stilizált virágok mintái és kerámiából, kovácsoltvasból készült virágdíszek révén. A faragott fa, a rézveretek, a lámpák és a kerámia eozinlapok mind hozzájárulnak ennek az egyedülálló épületnek a művészi értékéhez és pompájához.
Szabadka, Szabadság tér 1., tel.: +381 (0) 24 672 020
A Raichle-palota
Raichle Ferenc park 5.
Az első kör végén, azaz a félmaraton 10. kilométerénél, valamint az 5 és 10 km-es futamok célja előtt áll a pompás Raichle-palota. Fényképet készíteni vele a háttérben rangot jelent, mert valóban külön varázst, építészeti és történelmi-kulturális többletet ad a futásodnak.
Raichle Ferenc építész leendő otthonának és tervezőirodájának Szabadka egyik legszebb helyszínét választotta. Magának és a lelkének dolgozva levetett minden kötöttséget és sablont a tervezésben, és olyan épületet alkotott, amelyet sokan csodálnak. A Raichle-palota az első, amit a látogató meglát, amikor vonattal érkezik Szabadkára, és akkor formájával, díszítésével elbűvöli, szokatlan színvilágával pedig elárasztja.
A palota monumentális bejárata a homlokzat azon részébe húzódik vissza, amely stilizált, lefelé fordított szívet formáz. A kovácsoltvas kapu szintén szív alakú. Az erkélykorlát díszítése – a földszintinél is pazarabb – a stilizált szív motívumát viseli. A szív motívuma, akár kerámiában, muranói mozaikban, kovácsoltvasban, fafaragásban vagy stukkóban jelenik meg, mindig új és eredeti módon van jelen. Raichle 1904-ben építette otthonát a szecesszió magyar változatában, Erdély népművészetétől, élénk színű falusi házaitól, faragott fakapuitól, kerti virágmotívumaitól és természetesen a szívektől ihletve.
A palota funkcionális és kényelmes volt a család életéhez. A földszinten Raichle Ferenc építészirodája kapott helyet, az emeleten pedig sorra következett a nagy ebédlő télikerttel, amely bálteremként is szolgált, a férfi dohányzószalon – török szobaként berendezve –, a női szalon, a hálószoba, a fürdőszoba, a gardrób és a gyerekszoba: avantgárd megoldás abban a korban, amelyben épült.
Ma itt működik a Likovni susret Modern Művészeti Galéria, a palota udvarában pedig a híres kávézó. A bejárattól balra Raichle bérpalotája áll, amely tömegében, díszítésében és színvilágában a lakópalotához kapcsolódik, jóllehet sokkal szerényebb.
Szabadka, Raichle Ferenc park 5., +381(0)24 553 725,
A Zsinagóga
Zsinagóga tér 6.
Ott, ahol a félmaratonisták és a 10 km-es futam résztvevői balra fordulnak, az 5 km-es futók pedig egyenesen haladnak tovább, különleges és emlékezetes látványt nyújt az egyik oldalon a Zsinagóga, a másikon Demeter Miksa palotája.
A szabadkai zsidó közösség a zsinagógaépítésre kiírt szegedi pályázat második díjas tervét vette át, és így kapta Szabadka „Európa e részének egyik legszebb zsinagógáját” – ahogy a szabadkaiak mondani szeretik. A Zsinagóga 1902-ben épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Művészi és esztétikai értéke mellett azért is kivételes, mert Európában ez az egyetlen zsinagóga, amely a szecesszió magyar változatának jegyeit viseli. Erre a stílusra jellemzően a pávatoll, a tulipán, a stilizált rózsa vagy liliom formájú növényi díszítés a homlokzatokon és a belső térben, az ólomüvegeken és a festett falakon egyaránt megtalálható. Az ólomüvegek Róth Miksa pesti műhelyében készültek, a homlokzati díszítés és a cserép pedig a pécsi Zsolnay kerámiagyárban. A sátorként megformált belső tér az ószövetségi időket idézi, a színek ragyogó harmóniájának pedig az volt a rendeltetése, hogy örömérzést keltsen a hívekben. A szabadkai zsinagógánál ki kell emelni szerkezetének avantgárd voltát, szerkezetének és díszítésének összhangját, a funkció és a forma átjárását.
A Zsinagóga 1600 hívőt tudott befogadni: 850 férfit a földszinten és 550 nőt a karzaton. Méretéről az az adat is tanúskodik, hogy a belső tér magassága 23 méter, a kupola fesztávja pedig 12,6 méter. Az épület külső magassága 40 méter.
A második világháború után a túlélő szabadkai zsidók kis száma sem megtölteni, sem fenntartani nem tudta ezt az épületet. 1976-ban a Zsinagóga a város kezébe került. A múlt század nyolcvanas éveinek végén színházi előadásokat tartottak benne. Ma, bár megkopott, még mindig pompás és szép. Az elmúlt néhány évtizedben a Zsinagóga lassan megújul.
Szabadka, Zsinagóga tér 2., +381 (0) 24 533 797
Demeter Miksa palotája
Zsinagóga tér 3.
E palota egykori tulajdonosai és lakói jelentős nyomot hagytak Szabadka egészségügyében, újságírásában, vállalkozói életében és művészetében. A palota tervét 1906-ban a Vágó fivérektől, Lászlótól és Józseftől – budapesti építészektől – rendelte meg dr. Demeter Miksa orvos és sokoldalú értelmiségi. A Demeter-palota Szabadka egyik első olyan bérháza volt, amely a geometrikus bécsi szecesszió elemeit viselte.
Demeter Miksa háza a funkcionális és a művészileg formált tér kivételes találkozása, és a maga korában minden akkor létező kényelmet magában foglalt. A földszinten, a ház fedett bejáratától jobbra két üzlet volt, mögöttük nyomda. A bejárattól balra a tulajdonos pazar, ötszobás lakása és rendelője kapott helyet, az emeleten pedig további két hasonló, kiadó lakás.
Ebben a palotában hat évtizeden át nyomda működött, 2008-ban pedig felújították, és azóta ezen a helyen található a Szabadkai Városi Múzeum.
A Vágó fivérek építészek műveit mindig madármotívum díszíti, ami ezen az épületen is látható. A legszembetűnőbb a teraszokat díszítő kovácsoltvas korláton, ahol két madár fordul egymás felé.
A madármotívum
A Vágó fivérek építészek műveit mindig madármotívum díszíti, ami ezen az épületen is látható. A legszembetűnőbb a teraszokat díszítő kovácsoltvas korláton, ahol két madár fordul egymás felé.
Szabadka, Zsinagóga tér 3., +381 (0) 24 672 02
forrás: Szabadka Idegenforgalmi Szervezete
fényképek: a SUPM archívuma
Összeállította és átdolgozta: Kristifor Bogdanić