Szerezd meg te is a szabadkai történelem egy darabját – a Szabadkai Félmaraton érmei

A 7. Szabadkai Félmaratonra való nevezés javában zajlik, és ennek az évről évre látogatottabb sportrendezvénynek az egészségügyi mellett turisztikai potenciálja is van: városunk népszerűsítése Európában és az egész világon. Minden résztvevőnek lehetősége van futás közben végighaladni Szabadka számos kulturális és történelmi nevezetessége mellett, mindezt a „Fuss a történelmen át” szlogen jegyében. A félmaraton korábbi éveit a résztvevők számos egyéni futócsúcsa, saját határaik kitolása, büszkeség, de nagyszerű hangulat is jellemezte, amely nagyban hozzájárul a félmaraton sikeréhez, így nem meglepő, hogy a szervezők idén rekordszámú nevezésre számítanak. A félmaratont mindenképpen meghatározták az érdekes motívumú érmek is, amelyeken minden évben városunk más-más nevezetessége szerepelt; ezek a szabadkai történelem egy-egy darabját jelentik, amelyet a sikeres versenyzők hazavittek magukkal.

Nézzétek meg a fotókat a Flickr oldalunkon!

Az első félmaratonon, amelyet 2017-ben rendeztek, az érmeket a Városháza díszítette, sokak szerint az egyik legszebb épület, amely 1908 és 1910 között épült. 76 méter magas, a kilátóterasz 45,5 méteren található, hossza 105,08, szélessége 55,56 méter, és 5838 négyzetméteren terül el. A Városháza, amely kiemelkedő jelentőségű műemlék státusszal rendelkezik, a budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső műve, és számtalan stilizált tulipánmintával van díszítve. A földszintre üzleteket terveztek, az emeletekre pedig a tanácstermeket, a helyi önkormányzat és a polgármester irodáit, valamint az igazgatási irodákat. A díszítőmotívumok és ornamensek – levelek, szívek, virágszalagok – a magyar népművészet hagyományos elemeiből merítenek, a tetőt pedig a pécsi Zsolnay kerámiagyárban készült színes hódfarkú cserép fedi. A nagy tanácsterem ablakain a szecesszió leghíresebb magyar festője, Nagy Sándor üvegfestményei láthatók.

 

A Népszínház épülete a 2. Szabadkai Félmaraton érmeire került, és érdekesség, hogy városunk nagyon hosszú színházi hagyománnyal büszkélkedhet. A színházi élet kezdete Szabadkán 1741-hez kötődik, amikor az akkori ferences gimnáziumban bemutatták az első színielőadást, majd több mint 50 évvel később, 1793-ban megjelent az első írásos okirat egy hivatásos színház építéséről. A színházépület építéséről azonban csak 1847-ben döntöttek, és 1854-ben készült el és nyílt meg. A színházépület teljesen leégett az 1915. március 2-án kitört tűzben, az ideiglenes színpadot pedig az akkori „Pest” szállodában alakították ki. A tűzben elpusztult épület újjáépítése 1926-ban kezdődött, és abban az évben be is fejeződött; a háború utáni színházi élet Szabadkán 1945-ben indult, amikor két állandó, hivatásos repertoárszínházat alapítottak: a Horvát Népszínházat és a Magyar Népszínházat. E két színház egyesítésével jött létre 1951-ben a Népszínház – Narodno pozorište horvát és magyar drámával, valamint zenei tagozattal, 1958-ban pedig a színház alapszabálya létrehozta a Népszínházon belül a szerbhorvát nyelvű és a magyar nyelvű drámát, amelyek ma is léteznek, azzal, hogy a szerbhorvát nyelvű drámát szerb nyelvű drámára nevezték át. 2007-ben megkezdődött az épület rekonstrukciója, amely még mindig tart.

 

A Raichle-palota – a Szabadka központjától nem messze álló pompás épület – a 3. Szabadkai Félmaratonon kiosztott érmekre került. Az épületet még 1904-ben emelték Raichle Ferenc építész tervei alapján, aki palotát akart építeni családjának, benne tervezőirodával. A magyar szecesszió stílusában épült Raichle-palota szintén nagy jelentőségű műemlék. A főhomlokzaton található a központi rész a reprezentatív bejárati kapuval, az épület peremét pedig keretezett Zsolnay-kerámia és kovácsoltvas díszíti. A loggia két oldalán díszes muránói mozaikkal ellátott fa zárterkélyek állnak. Minden helyiséghez mennyezeti gipsz domborműveket és a falak felső részén domborműves frízeket is terveztek. A bálteremként is szolgáló nagy ebédlő mellett férfi dohányzószalon és biliárdterem, zeneszalon, női szalon és a fürdőszobával, öltözővel és gyerekszobával összekötött hálószoba volt. A palotának családi reggelizőhelyisége is volt, amely a földszinti konyhával állt összeköttetésben. A palota udvari részének homlokzata stílusában összhangban áll a főhomlokzattal, bár diszkréten elválasztotta őket egy kovácsoltvas kerítés és egy virágtartós terasz. 1970 óta a Raichle-palotában működik a „Likovni susret” Modern Művészeti Galéria, ma ismertebb nevén a „Kortárs Galéria”.

A Városi Könyvtár épülete a 4. Szabadkai Félmaraton érmeit díszítette. Ismertebb úgy, mint az a hely, ahol egykor a Nemzeti Kaszinó működött; 1896-ban épült Raichle Ferenc tervei alapján, a Skenderović család egykori barokk kúriájának helyén. Az épület eklektikus szellemű, monumentális kidolgozású sarokház, amelyen különösen hangsúlyos a bejárati homlokzat a Telcs Ede szobrászművész által készített atlaszokkal. A homlokzat feletti tető szarkofág alakú, lanternákkal, a párkányt konzolok tartják, a homlokzatot pedig két kerek torony szegélyezi, amelyekhez az oldalszárnyak kapcsolódnak. Az oldalhomlokzatokat zárterkélyek élénkítik, felettük középen ökörszemablakos oromzattal, a díszítőelemek pedig barokkos girlandformák és stukkóból készült virágmotívumok.

Szabadka egyik jelképe a Zsinagóga is, amely 1902-ben épült szecessziós stílusban, és a 2022-es Szabadkai Félmaratont jelképezte. Ez a harmonikus, monumentális épület a budapesti építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült, Lechner Ödön építésszel együttműködve, akit a magyar szecesszió megteremtőjének tartanak. A központi rész feletti kupola szerkezeti újításokkal gazdagodott: nyolc vasoszlop által tartott vasszerkezeten nyugszik. Három bejárati kapu vezet az előcsarnokba, amely felett a női karzat található, négy lépcső pedig a galériára vezet. Belső és külső díszítéséhez téglát és festett Zsolnay-kerámiát használtak, magyar népi motívumokon alapuló, cifra díszítéssel. Konzerválási és restaurálási munkálatok 1980 és 1993 között, majd 2002-ben és 2017-ben zajlottak, a felújítás után pedig 2018-ban ünnepélyesen megnyitották.

A Városi Múzeum épülete tavaly, a 6. Szabadkai Félmaraton keretében került az érmekre; 1906-ban épült Demeter Miksa orvos és vállalkozó bérházaként. A budapesti Vágó József és Vágó László építészek tervezték, akiket az új művészet (Art nouveau) építőinek tartanak. A történeti adatok szerint Bécs és Darmstadt szecessziós építészete ihlette őket. A Szabadkai Városi Múzeum nagy jelentőségű kulturális intézmény, amelyet 1892-ben alapítottak, és 1948-ban újraalapítottak. Az intézmény fő feladata a régészeti, antropológiai, történeti, pedagógiai, néprajzi, természettudományi és művészettörténeti értékek megőrzése és bemutatása. A könyvtár és a szervezéssel, pedagógiai munkával foglalkozó osztályok mellett az említett tematikus egységek alapján múzeumi osztályokat is kialakítottak gyűjteményeikkel.

A Svetozar Marković Gimnázium épülete díszíti az idei, sorrendben 7. Szabadkai Félmaraton érmeit, amelyet augusztus 25-én rendeznek. 1895-ben épült, ingatlan kulturális javak közé tartozik, és műemléki címet visel. A régi gimnázium épülete még 1817-ben épült, de a Városi Szenátus 1895-ben új épület építéséről döntött Raichle Ferenc tervei alapján. A kétemeletes épület, amelyben ma a gimnázium működik, a késő barokk szellemében épült, és a Petőfi Sándor utca és az egykori Fölegi Tivadar – ma Széchenyi István – utca sarkán áll. Az utcai homlokzatokon a díszítés a nyílásokra összpontosul emeletenkénti virág- és geometrikus motívumok formájában, valamint az átlósan lecsapott homlokzatra, és az épület oldalszárnyai mentén fokozódik. Az egész épület földszinti sávja rusztikus kidolgozású, a homlokzatot pedig két masszív korinthoszi oszlop hangsúlyozza. A főbejárat kiemelt, bádoglemezekkel fedett kupolája van, a legtetején pedig két ülő alak tart egy földgömböt középen, ahol egy életnagyságú, álló helyzetű meztelen ifjú alakja is látható. Az ablakok a földszinten és az első emeleten téglalap alakúak, a második emeleten szegmensívesek. Az épület mindkét szárnyának végén díszes kovácsoltvas oldalkapuk állnak, szintén díszítőmotívumokkal.

A Szabadkai Félmaraton elkezdte írni a történelmét, és ha ti is részesei szeretnétek lenni, nevezzetek a nevezési űrlapon keresztül itt.